Zöld út

Zöld út Falufejlesztési Program 1997 - 2015

Kategória:

 1. A Zöld út alapelvei, mérföldkövei

A Zöld Út falufejlesztési program 1997-ben vette kezdetét Nagypáliban, melynek fő célja egy fejlett európai színvonalú, önfenntartó településsé fejlődés, megőrizve a magyar, és területi egységből adódóan a göcseji falvak hagyományait. A követni kívánt fejlesztési irányokat már a legelejétől fogva meghatározták: megújuló energiaforrások alkalmazása, turizmusfejlesztés, közösségépítés, környezetvédelem és környezettudatosság kialakítása, valamint helyi termékek előállítása.

 

2. Gazdasági, társadalmi elemek

Nagypáliban elsőként felmerülő probléma volt a lakosság elöregedése és csökkenése, így a fejlesztések korai szakaszában e tényezőnek megállítására és a tendencia megfordítására készült stratégia, amit a fejlesztés többi elemével párhuzamosan igyekeztek véghezvinni. Ennek köszönhetően épült ki az amerikai stílusú lakópark, mely jelenleg közel 60 családnak biztosít otthont.

A következő probléma (az akkori elöregedő társadalomból adódóan) a helyi közösség hiánya volt, amelyet az önkormányzat szemléletváltásával, valamint civil szervezetek alapításával igyekeztek ellensúlyozni, így alakult meg a Polgárőr Egyesület Nagypáli, a Nagypáli Tűzoltó Egyesület, a Nagypáli Nyugdíjasok Közössége, Nagypáli Verseny és Szabadidősport Egyesület, a Nagypáli Ifjúsági Egyesület, a „Faluért” Alapítvány stb.

A harmadik, egyben a fejlesztések fő vonalaként a helyi gazdaságfejlesztési irányok meghatározása volt. Itt kapott szerepet a helyi turizmusfejlesztés, a vállalkozások koordinációja, ingatlan beruházások, valamint a megújuló energiák és agrárenergetikai elképzelések, utóbbi néhány részletesebb elképzeléssel, mint bioszolár fűtésrendszer kiépítése, kogenerációs erőmű, a Megújuló Energiaforrások Innovációs Ökocentruma és az agrárenergetika.

 

3. Fejlesztések

A Zöld út programnak 3, egymásra épülő alappillérei segítségével és követésével vált elérhetővé a fejlesztések megvalósítása:

  • a gazdasági, társadalmi, infrastrukturális és pénzügyi helyzetelemzés,
  • az elemzésekre épülő koncepciók kialakítása SWOT-analízis, célmeghatározás és a fejlesztési program vázlatának megalkotása,
  • az első két stratégiai pont elvégzése után, a részletes fejlesztési program kialakítása, mely Nagypáliban az alábbiak szerint alakult: a Zöld út céljai, fejlesztési irányok kialakítása, eszközrendszer meghatározása, mérföldkövek, források elérhetősége, megújuló energiák előállítása és energia megtakarítás, agrárenergetika, öko-állattartás, környezetvédelem.

 

4. Szemléletformálás

Az „Ép testben, ép lélek!” és „Óvd a környezeted!” szlogenek bizonyára ismerősen csengenek mindenki számára. Nagypáli vezetősége a kezdetektől fogva a megújuló energiák és a környezetvédelem jegyében igyekezett cselekedni, így nem is kérdés, hogy a választási kampány jelmondata a „Haladjunk tovább együtt a Zöld úton!” lett.

A település számára fontos már kisgyermek korban elkezdeni a környezettudatos életmódra nevelést, melyhez a különböző helyi és kistérségi rendezvények nyújtanak segítséget.  Az évente megrendezésre kerülő mobilitási hét alkalmával kicsiknek és nagyoknak egyaránt lehetősége nyílik a falu elektromos kerékpárjait kipróbálni, valamint játékos családi vetélkedőkön szerezhetnek ismeretek a faluban megtalálható megújuló energiaforrások használatáról. Helyi akciók keretén belül a civil szervezetek is igyekeznek olyan programokat szervezni, melynek keretén belül lehetőség nyílik megismerkedni a különböző technológiákkal.

A közösségi rendezvényeken kívül Nagypáli vezetősége olyan partnerekkel igyekszik együtt dolgozni és projektkapcsolatokat kialakítani, melyek szintén központi szerepet szánnak a megújuló energiáknak, környezetszennyezésnek, fenntartható fejlődésnek. Ennek érdekében a faluban gyakran szerveznek szakmai konferenciákat, találkozókat, melyekről igyekeznek a lakosságot is értesíteni. A néhány napos tanulmányutak nem csupán a helyi technológiák bemutatására szolgál, gyakran diplomáciai kapcsolatok kiépítésére is sor kerül, amely biztosítja a jövőbeni tudástranszfert a felek között.

 

5. Intézkedések

Napelemes rendszerek telepítése

2012 óta folyamatosan kerülnek kiépítésre közösségi épületek tetőszerkezetén a napelemes rendszerek. Elsőként a „Napraforgó napelem” jött létre, amit követett az Energiaudvar közösségi napelem telep, a közösségi ház, a faluközpont parkoló, a Helyi Termék Bemutatóterem, a Logisztikai központ valamint a Megújuló Energiaforrások Innovációs Ökocentrumának napelemes bővítése is.
A napelemeknek köszönhetően a közösségi épületek költségeit részben fedezi, továbbá a helyi lakosok számára is elérhetővé tették annak használatát.

 

Napkollektor telepítés

A napkollektor olyan épületgépészeti berendezés, amely a napenergia felhasználásával közvetlenül állít elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát. Fűtésre való alkalmazása az épület megfelelő hőszigetelését és alacsony hőmérsékletű fűtésvíz-igényét (pl. padlófűtéssel) feltételezi, és általában csak tavasszal és ősszel, mint átmeneti, illetve télen, mint kisegítő fűtés ún. kombi vagy multifunkciós hőtárolóval használatos.

 

Energiaültetvény–kísérletek

Az energiaültetvény-kísérletek az energiafűz ültetvények létrehozásával kezdődtek 2012-ben. Közel 2 hektár területen ültettek el 40 000 tő, évelő fűz csemetét, melyeket 2 évente aratnak, a learatott fűzből fa aprítékot készítenek, amit a közintézmények fűtéséhez használnak fel magas fűtőértéke miatt, de a már betermelt ágak kézműves termékek alapanyagaként is szolgálnak (kosárfonás, lábtörlő stb.).
A fűz előnyei közé tartozik, hogy nyári időszakban akár 2-3 cm-t is növekszik naponta, egy év alatt elérhetik a 4-5 métert is. Ipari mértékben jobban profitál, mint a kukorica, vagy a gabonafélék. Relatíve igénytelen növény, csupán az első két évben igényel gondoskodást. Egy ültetvény élettartama 25-30 év.


Az energiaültetvény-kísérletek következő állomása a smaragdfa mozgalom volt, melyet Nagypáliban először 2014-ben telepítettek. A smaragdfa egy olyan, Bulgáriában kikísérletezett hibrid, melynek ősei Kínából és Közép-Amerikából származnak. A két faj kereszteződéséből jött létre. Angol neve, az „Oxytree” árulkodik tulajdonságairól: széles, nagy felületű leveleivel tízszer több széndioxidot köt meg és arányosan több oxigént termel, mint bármely más fás szárú növény. Ezen kívül gyors növekedésű, javítja a levegő áramlását és páratartalmát, erős gyökérzete megakadályozza a talajeróziót. Ipari méretben elnyeli a port és szmogot.

 

Épületenergetikai fejlesztések

Ezen fejlesztések közé soroljuk elsősorban a közösségi épületek napelemes bővítéseit, melyek teljes mértékben lefedik az épületek közüzemi villamos-energia fogyasztását.
A napelem bővítéseken kívül igyekeztek víztakarékos berendezésekkel korszerűesíteni az épületek vízfogyasztását, a Logisztikai Központban beépítésre került egy hőszivattyú rendszer is, továbbá ott kezdték el elsőként a szürkevíz hasznosítást, a közösségi házban lecserélték a fűtésrendszert, melyet a faluban termesztett energiafűz fa aprítékkal üzemeltetnek késő ősztől tavaszig.

 

Elektromobilitás

2015-ben egy elektromos töltőállomás megépítésével és 6 db elektromos rásegítésű PEDELEC kerékpár pályázati úton történő vásárlásával megkezdődött az elektromobilitás tudatosítása a helyi közösségben.
„A Pedelec szó a Pedal-Electric szavak összevonásából képződött, olyan kerékpárt jelent, mely elektromos rásegítéssel és pedálfordulat érzékelővel van ellátva. Ahhoz, hogy az elektromotor erejét igénybe vehessük, szükséges az is, hogy mi magunk is tekerjünk közben. A pedelec tehát nem egyenlő egy szimpla, mondhatni unalmas elektromotoros járgánnyal, hanem egy olyan kerékpárt takar, mely felszabadítja korlátainkat, miközben megadja a mozgás élvezetét és a haladás szabadságát.” /www.pedelec.hu/

Az elektromobilitás fejlesztése során a falugondnok és a szociális gondozó számára üzembe állítottak egy elektromos robogót, melyet a mindennapi munkájuk elvégzéséhez használhatnak és amit saját napelemtelepről "tankolnak".

2016. tavaszán egy Renault típusú elektromos autóra is sikerrel pályázatott a település. Az autót a község vezetősége használja, egy töltéssel kb. 100-150 km-t képes megtenni.

 

Térvilágítás

A LED lámpák használata igazolja, hogy jobb hatásfokkal, költséghatékonyabban, hosszabb élettartalommal működtethető forrásról van szó, mint a hagyományos izzót, vagy halogén lámpát használnánk.
Legnagyobb előnyük az energiatakarékosság. Működésükkor elektronok szabadulnak fel, így nincs hőveszteségük. A hagyományos izzókhoz képest akár 90% energia-megtakarítás is elérhető. Hosszú élettartalmuknak köszönhetően szinte egyszeri beruházást igényel.

 

6. Hazai és nemzetközi együttműködések

Magyar Energiaklub

Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ immáron 25 éve dolgozik a zöld energia térnyeréséért, a klíma- és emberbarát, demokratikus energiatermelésért Magyarországon.
A nonprofit szervezet célja az energiához való viszonyulás megváltoztatása minél szélesebb körben, a termelőktől a felhasználókon át a diplomáciai döntéshozókig minden szegmenst elérjenek különböző kutatásaik eredményeivel, képzési lehetőségekkel. Céljuk az ésszerű energiafelhasználás, a helyi erőforrásokon alapuló gazdaság, energiapazarló fogyasztási szokások megváltoztatása és minden olyan tevékenység, ami megoldást nyújthat bolygónk élhetőbbé tételével.
Még többet a Magyar Energiaklubról a hivatalos honlapon tudhat meg.

 

Smaragdfa Mozgalom

A mozgalom alapítói a Magyar Régió Menedzsment Közhasznú Nonprofit Kft., a Sunwo Stratégiai Energia Technológiákat Fejlesztő és Szolgáltató Zrt. és Nagypáli Község Önkormányzata voltak.
A smaragdfa-mozgalomhoz lehetőség van csatlakozni, melynek feltételei minimum 5 db tő megvásárlása, a településen való elültetésük, valamint a mozgalom népszerűsítése, új partnerkapcsolatok kialakítása.
További információt a mozgalomról a Magyar Régió Menedzsment Közhasznú Nonprofit Kft. hivatalos oldalán talál.

 

RURENER – Vidéki települések az energia semlegességért

A RURENER olyan vidéki települések (falvak és kisvárosok) hálózata, melyeknek célja az energiafogyasztásuk a fosszilis energiákon való függőség csökkentése, helyettük a helyben lévő megújuló energiaforrások hasznosítása.
A RURENER hálózat olyan eszközöket és módszereket alkalmaz, melyekkel támogatni tudja a partnerek helyi energia stratégiájának és akciótervének felállítását.
A RURENERhez csatlakozó közösségek különböző szintű és más-más tapasztalatokkal rendelkeznek. A tagság egyik legnagyobb előnye, hogy lehetővé teszi vidéki közösségek számára a tapasztalatcserét, tudástranszfert, az egymástól való tanulást és saját közösségük népszerűsítését, mentor programok és testvérvárosi tevékenységek segítségével.
A RURENER közösséget egy 12 projekt partnerből álló konzorcium alapította, melynek tagjai: Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Görögország, Románia, Magyarország és az Egyesült Királyság.
További érdekességeket a RURENER munkásságáról itt olvashat.

 

7. Eddigi eredmények

Falumegújítási Mozgalom

  • Magyarországi települések versenyében 2013 évben az első 10 helyezett között végzett a falu, a falumegújítás egyes területén elért eredményéért kitüntették.
  • 2015-ben a mozgalom bajnoki címének elnyerése a versenyben résztvevő 36 település közül.
  • 2015-ben a mozgalom bajnoki címének elnyerése, mellyel kvalifikáltunk a nemzetközi versenyben való indulásra. Tizenegy ország 24 települése pályázott. A Tihanyban rendezett díjátadón a település egyes területén elért eredmény kitüntető címet vehettük át 2016. szeptember 9.-én Tihanyban.

 

 

Napkorona Bajnokság

  • 2011 bajnokságban 1. helyezés,
  • 2012 bajnokságban 1. helyezés,
  • 2015 bajnokságban 2. helyezés.

Nemzetközi Megújuló Energia Bajnokság

  • 2011 évben nemzetközi megújuló energia bajnokságban 8 ország részvételével 5000 ezer lakos alatti kategóriában 600 település közül a második helyezés.

Virágos Magyarországért mozgalom különdíjak

  • OGY Fenntartható Fejlődés Bizottsága elismerése.

Hild János építészeti különdíj

  • Településünk a MUT (Magyar Urbanisztikai Társaság) által meghirdetett versenyen Köztérmegújítási Nívódíj különdíjban részesítette - „NAGYPÁLI CSODÁI” című munkáért.

 

8. Jövőbeni célok

Sok megvalósításra váró terv szerepel mind a megújuló energiához, mind a turizmus fejlesztéséhez kapcsolódóan.

Tervünk egy biogázerőmű megépítése, melyet remélhetőleg az elkövetkező években már el is kezdhetünk építeni, ahonnan nemcsak hőt, hanem áramot is táplálnánk a rendszerbe. A cél, hogy a háztartások is csak megújuló energiát használjanak. Településünk iránt több befektető is érdeklődött, egyrészt építőipari beruházásokkal, másrészt pedig turisztikai komplexum létrehozásával kapcsolatban.

A fenntartható, munkahelyeket teremtő beruházásokkal párhuzamosan a hagyományos értékek megőrzésére is figyelünk. Iskolás éveit Nagypáliban töltő Kisfaludi Stróbl Zsigmond szobrászművész tiszteletére az egykori iskola épületében és udvarán művésztelepet szeretnénk létrehozni, mely fiatal szobrászok képzőhelye lehetne, nyári művésztáboroknak nyújtana helyszínt és különböző programokat.