Zalai Hírlap Online
2020. 10. 06.
ZH
Jól megközelíthetők a zártkerti ingatlanok Nagypáli külterületén
Átadták a vidékfejlesztési program keretén belül elkészült útszakaszt a hétvégén Nyíres majornál, Nagypáli külterületén.
Az eseményen rövid köszöntőt mondott Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos. Beszédében kiemelte a magyar vidék úthálózat-fejlesztéséhez kapcsolódó pályázatok sikerességét. Mint mondta: több településen sikerült pályázati forráshoz jutni az elmúlt években, így elmondható, hogy az elhasználódott mellékúthálózatok fejlesztésére folyamatosan biztosított a lehetőség. A képviselő elismerően szólt a környékbeli gazdák munkájáról, kitért a hagyományos szőlőtermesztés magas önköltségére, melynek betudható az ágazat elhanyagoltsága.
A polgármester elmondta: az útszakasz a Nyíres major és Nagypáli közötti zártkerti és külterületi ingatlanok megközelítését szolgálja. Ott az út főleg télen volt nehezen járható. Az előző évben ráfordított 35 millió forint pályázati forrásból és önerőből, plusz az idén biztosított 12 millió forintos kiegészítéssel (szintén pályázati forrás és önerő) minőségi utat sikerült létrehozni, amelyet a gazdálkodók, turisták, sportolni vágyók egész évben biztonsággal használhatnak.
Köcse Tibor végül arra kérte a lakosságot, hogy az út állagmegóvása érdekében tartsák be a 30 km/órás sebességkorlátozást és az 5 tonnás súlykorlátozást az elkészült mintegy 2,5 kilométeres szakaszon.
Zalai Hírlap Online
2020. 07. 08.
Kerkai Attila
A közönség és a mezőny is „éhezett” már a roncsderbire
A szezon első roncsderbibajnoki futamát rendezték meg a faluban, Napkitörés Derby néven. A remek időjárásnak is köszönhetően nagyon sokan voltak kíváncsiak a futamokra, a mezőny mérete pedig arra utalt, hogy a versenyzők is nagyon várták már a viadalokat.
Nagypáliban két évvel ezelőtt rendezték meg az első roncsderbi országos bajnoki futamot, ami nagy sikert aratott, aztán következett a második és az idén már harmadszor rajtoltak el itt az autók. Vasárnap a remek idő és a remekül előkészített pálya is vonzotta a nézőket, becslések szerint az ezer főt is elérte az érdeklődők száma. Az egész napos program egyben a roncsderbi ob idei első futama is volt, amit még négy követ, hogy a sorozat végén majd az összetettben is győztest hirdessenek.
Nagypáli remek házigazda volt, és – mint megtudtuk – a technikai sportok közül a terepjárósokat is szívesen fogadná a település. Nagypáli polgármestere, Köcse Tibor most is elégedett volt:
– Látványos versenyt rendeztünk, sok néző előtt, akik nagyon fegyelmezettek voltak, és ilyenkor az a legjobb hír, hogy nem történt semmi rendkívüli – hallottuk a település vezetőjétől. – A pálya talaja is nagyon jó lett, annak ellenére, hogy két nappal korábban egy nagy eső után még szivattyúzni kellett a vizet. De hála a folyamatos karbantartásnak, ez sem okozott gondot.
És hogy miért volt fontos Nagypáli számára a roncsderbisorozathoz való csatlakozás?
– Városkörnyéki település vagyunk, de számos programot szerveztünk ide a múltban is – válaszolt Köcse Tibor. – Most a technikai sportágak felé fordultunk, amire van igény. Éppen ezért azt tervezzük, hogy terepjárós versenyt is szervezünk, amihez pályát szeretnénk építeni. Úgy látjuk, összehozza az embereket az ilyen rendezvény, és nem baj, ha van ilyen. Karitatív célunk is volt: gyűjtöttünk a Zalai Szívgyógyászatért Alapítvány számára, amely képviseltette is magát a rendezvényünkön. Így a sport és a jótékonyság találkozott.
Ami a versenyeket illeti: ötven autó indult, és nyolcvan volt a nevezők száma a 11 kategóriában. A vasi klubok versenyzői domináltak, de a zalaiak, így a nagypáli és a lenti klub versenyzői is dobogós helyeket szereztek.
A győztesek és a zalai érmesek. Szuperfutam: 1. Sporeth Roland (Szombathely), 3. Karbovszky Ferenc (Lenti). Széria kicsi: 1. Lakatos Róbert (Vép). Széria nagy: 1. Sporeth Roland (Szombathely), 2. Végh Zoltán (Nagypáli). Széria közép: 1. Kovács Szabolcs (Vép). Lada: 1. Vámos Dániel (Szombathely), 2. Nagy Sándor (Lenti) . Női: 1. Szabó Zoltánné (Gérce), 3. Szabó Brigitta (Lenti). Ifi II.: Tóth Vazul (Hajmáskér). Épített: 1. Klaus Trondl (Hajmáskér). AS: 1. Tomity Péter (Lenti). Amatőr: 1. Sporeth-Hatos Lídia (Szombathely). Szerelő: 1. ifj. Szabó Zoltán (Gérce), 2. Milinte Márk (Lenti).
https://www.zaol.hu/galeria/roncsderbi-futam-nagypaliban/
Zalai Hírlap Online
2020. 07. 02.
Kerkai Attila
Napkitörés derby: újra roncsderbifutam Nagypáliban
Vasárnap a településen Napkitörés derby néven rendezik meg a roncsderbi országos bajnokságba tartozó viadalt.
A rendező Nagypáli önkormányzata először 2018-ban rendezett a településen roncsderbifutamot, és az a viadal is már nagyon népszerű lett. Sokan indultak és a helyszínt is megkedvelték. A III. Nagypáli Napkitörés Roncsderby egyben az országos sorozat első állomása is lesz, így a szervezők azt várják, hogy nagyon sokan lesznek majd kíváncsiak rá, így sok indulóval is számolnak.
A vasárnapi programban a helyi Nagypáli Sport és Rendezvénytéren 9.15 órától szabadedzések zajlanak, majd időmérők és versenyzői felvonulás következik. A futamokat 13 órától rendezik, este hatkor pedig a díjkiosztó következik.
Zalai Hírlap Online
2020. 06. 12.
Benedek Bálint
A zalai kistelepülések zömében nem tudják, miként tesznek eleget a rendelkezésnek
Jövő év január 1-től törlik azt a rendelkezést, amely alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják az avarégetést, így általánossá válik a levegő védelméről szóló kormányrendelet alapján a tilalom az egész országban.
Becsehely
A zalai települések polgármesterei vegyes érzelmekkel fogadták a döntést. Németh Géza, Becsehely első embere érdeklődésünkre elmondta: a falvak többségében probléma a zöldhulladék elhelyezése, a lakosok előszeretettel égették azt el. Ez évtizedeken keresztül így ment, nehéz lesz rajta változtatni. Eddig hétfőn és pénteken volt erre lehetőség, amit szerencsére fegyelmezetten betartottak a lakók.
– Emellett működtetünk egy zöldhulladék-lerakót, ahol ingyenesen elhelyezhetők többek között faágak, és a fűnyírásból származó fű – folytatta a településvezető. – Örülnék neki, ha a kormányzat segítene abban az önkormányzatoknak, hogy a miénkhez hasonló lerakók alakítására lehetőség nyíljon, ellenőrzött keretek között. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a komposztálásnak még nincs akkora hagyománya, hogy azonnal bevezethető legyen. Sőt olykor nagyobb mennyiségben is képződik hulladék a kertekben, melyet utóbbi rendszerben szinte képtelenség lenne kezelni. Egy ilyen kategorikus tiltás azt eredményezheti, hogy az emberek valamilyen módon megszabadulnak ettől a fajta hulladéktól, de örülnénk, ha ez szervezett módon történne.
Galambok
Amióta kiderült, hogy jövő évtől nem lehet kerti hulladékot égetni, Szabó Tamásnál, Galambok polgármesterénél folyamatosan érdeklődnek. Náluk kedd és szombat az égetési nap, azonban június 1-től augusztus 31-ig utóbbi napon nem lehet begyújtani. A becsehelyi kollégájával abban maximálisan egyetért, hogy az új helyzet nagy feladatot ró a települési önkormányzatokra.
– Az előző polgármesternek köszönhetően a gépparkunk alkalmas lenne a zöldhulladék feldolgozására, ám egyelőre sem helyünk, sem munkásunk nincs a feladat elvégzésére – fogalmazott. – Egyszóval egyelőre sok a bizonytalanság, ettől függetlenül nyilván a környezet megóvása a legfontosabb. A faluba érkező osztrák és német vendégeink elcsodálkozva nézik a „füstölő” kerteket, náluk legalább négy évtizede tiltják az égetést. Nem kérdés, hogy a bolygónk védelmében át kell állnunk egy másik rendszerre. Lehet, hogy nem lesz könnyű, de ebben mindenkire partnerként számítunk.
Nagypáli
Zala megyében egyfajta mintatelepülésnek számít Nagypáli, ahol már akkor a megújuló energiák mellé álltak, amikor azokról még alig hallott valaki. A fenntartható jövőt hirdető faluban hamar felismerték a kerti hulladékégetés problémáját. Köcse Tibor polgármester elmondta: a közösségüket nem lepte meg az új törvény, ők a tűzgyújtási tilalmat tíz éve vezették be, de évente mindössze két alkalommal biztosítottak lehetőséget a begyújtásra. A tavaszi metszéseket követően április 4-én, és ősszel, a lombhullás után, november 7-én lehetett ilyen alkalmakat tartani, hiszen ezeket a régi rendszerben ismert dátumokat az idősebbek nem felejtik el.
– Mindig kommunikálunk a lakókkal a szigorítások bevezetése előtt, de szerencsére megértették, hogy egy füstben úszó falu hosszú távon többek közt klímavédelmi szempontból sem kifizetődő a jövőre nézve – mondta. – Egyszóval arra törekedtünk, hogy Nagypáli levegője mindig tiszta legyen, ezért egyetlen kivágott fa helyett tízet vagy még többet ültetünk, hogy ózondúsabb legyen a levegő. Az emberi leleményesség miatt további szankciókra is szükség volt, vagyis a lakott területtől 300 méterre sem lehetett égetni. Majd egy aprítógépet szereztünk be, mellyel az ágnyesedékeket ledaráltuk. Az így keletkezett hulladékot pedig az önkormányzat környezetbarát kazánban fűtési célra hasznosítja. Tavaly építettünk egy komposztálót és aprított növényi hulladéknak gyűjtőt, mely mellé odakerült a háztartási étkezési olaj begyűjtő tartálya is.
A klímavédelmet a szívén viselő Musits Róbert, az IMRO DDKK Környezetvédelmi Nonprofit Kft. ügyvezetője szerint minden olyan intézkedés támogatandó, amely a természet megóvására fókuszál. Még akkor is, ha egyelőre nem ismertek a konkrét részletek.
– A zöldhulladék elégetése jelentős környezetszennyezéssel jár, hiszen egy kutatás szerint a kerti avar hat órán keresztüli égetése 250 autóbusz egynapos károsanyag-kibocsátásának felel meg – szögezte le. – A fő problémát leginkább az okozza, hogy az alacsony égéshőmérséklethez relatív magas a növény víztartalma. Ezáltal rendkívül veszélyes szén-monoxid keletkezik, amelynek hatásait pontosan ismerjük. A törvény egyértelmű célja a levegő minőségének javítása, ezáltal a lakosság egészségének védelme. A megyei klímastratégia kidolgozásakor is szóba került ez a probléma, ám nem is az égetés megtiltásával foglalkoztunk, sokkal inkább a zöldhulladék külön kezelésére koncentráltunk. Sokkal üdvözítőbb lenne, ha a környezetszennyező tevékenység nem hatósági szabályozás miatt szűnne meg, hanem az emberek ismerték volna fel ennek a negatív hatásait, s a szemléletformálásunk ért volna célba. A lakosság kertihulladék-kezelése kapcsán az évtizedes berögzülések megváltoztatása biztosan hosszú folyamat lesz.
Utóbbi megállapítással ért egyet a Nagykanizsához közeli Cserfő-hegyen pálinkát és bort is készítő Gazdag Attila is. Ugyanakkor a törvény szerinte súlyos károkat okoz, hiszen a magyar paraszti kultúra egyik ősi rituáléja volt a tavaszi avarégetés.
– Ilyenkor összegereblyézték például a diófa leveleit, mely olyan anyagokat tartalmaz, hogy nem alkalmas a komposztálásra sem – mondta. – Az égetés egyfajta tisztítótűzként funkcionált, ugyanis ezzel a módszerrel kiirtották a növénybetegségeket a kertekből. Gombás és vírusos betegségeken átesett faágak és ismeretlen, gyanús fertőzések semmisültek meg ilyenformán. Az új rendelkezés az újrahasznosítást népszerűsíti, ám a kórokozók, főleg a gombás betegségek következő évben amolyan időzített bombaként ott maradnak a kertekben. A komposztálás egyébként nagyon hasznos folyamat, de másik nagy hátránya lehet, hogy bizonyos férgeknek, parazitáknak és egyéb kártevőknek melegágyat biztosít. Ráadásul létezik egy olyan rovar, amely kifejezetten a lehullott falevelek között telel át, s eddig csak ritkán maradt életben. Csak remélhetjük, hogy a döntéshozók alapos kidolgozás után kiegészítik a törvényt egyéb rendelkezésekkel is, hogy mindenki tisztábban láthasson.
Zalai Hírlap Online
2020. 06. 09.
ZH
A testvértelepülésekről sem feledkeztek meg Nagypáliban
A trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulójáról sajátos módon emlékezett meg a település az elmúlt hét csütörtökén – számolt be lapunknak Köcse Tibor polgármester.
Nemzeti lobogóink felhúzásuk után félárbocra engedve lobogtak a tavasziasnak tűnő szélben. A falu elején lévő óriás tábla jelképesen a szomorú történelmi eseményt jeleníti meg egy vers idézet kíséretében. Fél 5-kor 100 másodpercig szólt a templom mindhárom harangja, emlékezve a 100 évvel ezelőtti fájdalmas eseményre, hazánk szétdarabolására.
Nagypáli is csatlakozott, a cserkészszövetség nemzeti összetartozást jelképező tűzgyújtásához, amelynek fénye a faluközpontban világított. Este kilenc órakor fél órára sötétségbe borult a település, kialudtak a közvilágítás lámpái, csak a tűz lángja lobogott, jelképezvén a történelmi eseménykor bekövetkező gyászos hangulatot.
Köcse Tibor polgármester és Farkas Zoltán alpolgármester délután részt vett Egerváron, az iskola bejáratánál felállított Trianon emlékmű avatásán, ahol koszorút helyeztek el. Ezt követően szentmisén vettek részt, illetve nem feledkeztek meg a külhonba szakadt testvértelepülésekről sem. Telefonon felvették a kapcsolatot a Felvidéken, a Kárpátalján, Erdélyben és a Vajdaságban található falvak polgármestereivel, és köszöntötték őket a megemlékezés alkalmából.
Zalai Hírlap Online
2020. 05. 20.
Arany Horváth Zsuzsa
Újra megtelnek a zalai játszóterek, a gyerekek is örülnek a korlátozások enyhítésének
Az egészségügyi veszélyhelyzet miatti korlátozásokat fokozatosan enyhítik, kellő óvatossággal a héten már az eddig lezárt játszóterek is használhatók megyénkben is. Igaz, a keddi esős időjárás éppen nem kedvezett a szabadtéri játékoknak, de a két hónapig türelemre intett gyerekek bizonyára várják, hogy újra birtokba vehessék kedvelt hintáikat, csúszdáikat.
– A kisebb gyermekkel, a négyéves Noémivel természetesen nehezebb volt megértetni az elmúlt hetekben, hogy nem mehetünk a nagyon jól felszerelt játszóterünkre, a kilencéves Ádám fiunk belátta a helyzet komolyságát, bár mindkettejüknek nagy a mozgásigénye – mondta Diósné Szőke Melinda, Ádám és Noémi édesanyja, amikor tegnap a nagypáli játszótéren jártak. – Korábban a hét végén mindig kijöttünk a játszótérre, még annak ellenére is, hogy családi házban élünk – mondta az anyuka.
A kétgyermekes édesanya, Diósné Szőke Melinda lapunknak elmondta, szerencsére az ő családjukban a szülők munkája megengedte, hogy otthon maradjanak az óvodai és iskolai kényszerszünet idejére, de mégsem volt szünidei a hangulat, hiszen a zalaegerszegi Liszt-iskolába járó kilencéves Ádámnak az online tanulással is meg kellett birkóznia, a házi feladat visszaküldésével nem maradtak el egy napon sem. Miután a szabadtéri közösségi terek újra megtelnek gyerekzsivajjal, valószínűleg rövidebb, de hatékonyabb tanulásra lesz szükség. Megtudtuk, sem a szűkebb, sem a tágabb családjukat nem érintette a járvány, senki sem betegedett meg, noha az egyik nagymama a szociális szférában, a házi gondozás területén dolgozik, így a fokozott fertőtlenítés és óvatosság náluk a mindennapok része volt a kezdetektől.
Nagykanizsán is egyre több játszótéren hallani ismét gyerekzsivajt. A Corvin utcai lakótelepen – ahol kifejezetten sok gyermek lakik – az elmúlt napokban például hatalmas focimérkőzésekkel feledtetik a gyerekek a „karanténidőszak” rossz emlékét.
Zalai Hírlap Online
2020. 05. 05.
ZH
Második világháborús lövedéket túrtak ki a mangalicák Nagypáliban
Fel nem robbant második világháborús lövedéket találtak a napokban a településen. Az esetről Hessel Ferencné, a Nagypáli Fejlesztési Övezet Nonprofit Kft. ügyvezetője értesítette lapunkat.
Mint írta, az eset kapcsán a magyar mangalica disznók bebizonyították, hogy nemcsak egészséges élelmiszert lehet előállítani belőlük, de természetközeli életmódjuk révén közre tudnak működni a környezetük megóvásában is. Mert a Nagypáliban élő állatok lövedékkeresésre ugyan nincsenek kiképezve, de ezt a veszélyforrást mégis ők derítették fel. Az állatok egy helyi lakos területén, verőfényes délutánon túrták ki a domboldalból egy német tarack második világháborús lövedékét.
Köcse Tibor polgármester riasztotta a körzeti megbízott rendőrt, majd a lövedéket egy szomszédos területen, figyelmeztető szalaggal gondosan körbekerítve helyezték el. Illetve figyelmeztették a közelben élőket – különös tekintettel a gyerekekre –, hogy a tiltott zónában milyen veszély leselkedik az illetéktelen kíváncsiskodókra.
A Magyar Honvédség tűzszerészei már másnap a helyszínre érkeztek, és hatástalanítás után elszállították a fel nem robbant lövedéket. A helyszínt fémkeresővel gondosan átvizsgálták, de már csak rozsdás szögeket találtak.
Fontos tudni mindenkinek: hasonló esetben ugyanilyen óvatossággal kell eljárni.
Zalai Hírlap Online
2020. 02. 21.
Arany Horváth Zsuzsa
Szülőknek szólt a nevelési sorozat kilenc zalai településen
Az együttműködés ezekben a feladatokban térségi szinten eredményesnek bizonyult, összegezte a tapasztalatokat Rózsás Miklós EFOP-tanácsadó, amikor az elmúlt szombati zárórendezvény után visszatekintésre kértük. Két esztendő alatt mintegy 250 millió forintból több mint ötven közösségi rendezvény valósult meg, köztük településszépítés, főzőverseny, közterület-fejlesztés, a helyi hagyományok felkutatása, őrzése, közkinccsé tétele. A térségben élő fiatalok és idősebbek az egészségügyi és kulturális eseményeken találkozhattak szakemberekkel, együttesekkel.
A zárórendezvényen szombaton farsangoltak, játszottak a környező településeken élő családok
Fotó: Nagypáli Önkormányzat
– A program másik fontos szegmense elsősorban a gyermekvállalás után a munkába visszatérni szándékozó édesanyákat célozta meg, főként nekik jelentett hathatós támogatást a 11 fővel működő mentorszolgálat – mondta Rózsás Miklós, hozzátéve, e célcsoporttól is pozitív visszajelzéseket kaptak. – De számunkra is a harmadik programelem volt a legérdekesebb, az tartogatta a legtöbb kihívást.
A szervezők a gyermekes szülőknek kívántak nevelési támogatást nyújtani, amikor gyermekéletkor szerint négy korcsoportra bontva (0–3 év, 3–6 év, 6–11 év és 11–14 év) kínáltak egyenként tíz alkalomból álló előadás-sorozatot, amely elméleti és gyakorlati gyermeknevelési, fejlődés-lélektani tanácsokkal szolgált.
– A térségből legalább 70 család kapcsolódott be ebbe a sorozatba, amelyhez értékes segítséget, együttműködést kapott a program a védőnőktől. A hazai védőnői hálózat egyébként is nagyon becses hungarikum, oszlopai főleg a vidéken, falvakban élő családok támogatói hálózatának – szögezte le a pályázati tanácsadó, aki maga is négygyermekes családapa, közelről ismeri a szóban forgó gondokat, örömöket, problémákat. – Az együttlétek egyik fő témaköre a mozgásfejlesztés volt, amely olyan jól sikerült, hogy szeretnénk mihamarabb folytatni, illetve a mostani pályázatot májusig meghosszabbítani. A szemináriumok nagy érdeklődés mellett zajlottak, ami nem kézenfekvő, hiszen faluhelyen sokféle szempontot muszáj figyelembe venni a diszkréció betartásáért. A konkrét, egyedi gyermeknevelési gondokhoz biztosítani kell az intimitást, mivel mindenki ismer mindenkit, és a közös foglalkozásokon nehezebben nyílnak meg a gondokkal küzdő szülők.
Miért tartották fontosnak a szervezők a német családsegítő minta alapján adaptált gyermeknevelési programelemet? Azért, hogy a falvakban élőkhöz is eljussanak a modern gyermekpszichológiai ismeretek, melyek egyik hangsúlyos, kutatási tényeken alapuló vészjelzése az, hogy a digitalizáció térnyerése révén átalakuló világ mekkora hatással van a legkisebb gyerekekre, akár már a csecsemőkre is.
– Ma már nem lepődünk meg, ha babakocsira szerelhető telefon- vagy tablettartó eszközt látunk, később annál inkább azon, hogy az iskolában nem működnek például a matematikai, logikai vagy közösségi-szocializációs kompetenciák a gyerekeknél – utalt a vészhelyzetre Rózsás Miklós. – A szülő esetleg későn ismeri fel a kettő közti összefüggést.
Az érintett észak-zalai falvakban élők visszajelzései alapján egyértelmű, hogy a szülőtámogatói rendszer további fejlesztésre is érdemes, jelezte a pályázati tanácsadó. Ha sikeres lesz a folytatást lehetővé tevő további pályázat, a tervek között neves gyermekpszichológusok, orvosok, neurológusok, családterapeuták be-
vonása szerepel.
– Mondhatjuk, hogy az előadások bensőséges légköre és az ott szerzett ismeretek ütköztetése a szülőként megélt gyermeknevelési élményekkel sokszor katartikus felismerésekre juttatták a résztvevőket, de előfordult zokogás is, ami pedig néha felszabadítóan hatott a szülői szorongásra.
Zalai Hírlap Online
2020. 01. 22.
Arany Gábor
Marokkótól Mongóliáig húzódhatna a smaragdút
A megújuló energia, a klímavédelmet is szolgáló gazdálkodás lehet az a terület, ahol hazánk és Mongólia együttműködhet.
Ez is szóba került dr. Batbayar Zeneemyadar, Mongólia hazánkba akkreditált nagykövetének kétnapos zalai látogatásán. A nagykövet hétfőn ellátogatott Lentibe, az estét már Nagypáliban töltötte, és tárgyalt a település vezetésével. Az elhangzottakról dr. Batbayar Zeneemyadar elmondta: erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy Nagypáli és a környező községek testvértelepülési kapcsolatokat építhessenek ki hazájában. Mint utalt rá, a Nagypálival való együttműködés egyik lehetősége a magyar tapasztalatok felhasználása a megújuló energia hasznosítása terén, amelynek szegmense lehet a napenergia – hazájában évente 278 felhőtlen nap van. A biztos energiaellátás pedig a fejlődés egyik záloga, tette hozzá.
Köcse Tibor polgármester a rendkívül gyorsan növő és sok szén-dioxidot megkötő smaragdfa mongóliai telepítését említette azzal, hogy szeretnék a növényt termesztő országokat összekapcsolni az úgynevezett smaragdúttal, ami ezáltal már Marokkótól Mongóliáig húzódhatna. Egyébként a smaragdfa kapcsán ismerkedett meg a nagykövettel, tette hozzá magyarázatul. Tervbe vették egy nemzetközi solymásztalálkozó közös megszervezését is.