Sikeres hagyományőrző közösségi program a Boronapincénél

Mint minden évszak, az ősz is számtalan szépséggel ajándékoz meg bennünket, ezt a hangulatot már Petőfi is megörökítette gyönyörű, szívhez szóló versében. Hát, igen, „itt van az ősz, itt van újra”, és ezt már ki-ki látványosan is megtapasztalhatja a faluban jártában keltében.

A hagyományokhoz illeszkedve a falu utcáit, köztereit ellepték a Farkas Ferencné (Jutka) kézügyességét dícsérő „életképek”, beszélgető asszonyok ülnek a padon, idős, a kukoricahántásban megfáradt nénike és bácsika pihen békésen, de a hegyről pityókásan hazafelé kerekező borosgazda is kedves látványosság. Ha már ősz, érik a gesztenye, a régi öregek is mesélhetnének a gesztenyesütés semmihez sem hasonlítható hangulatáról. Ezt a hagyományt felidézve hirdette meg közösségi programját október 16-ra az önkormányzat, amely nagy tetszést aratott kicsik és nagyok körében egyaránt. A szép őszi napsütéses délután egyre többen látogattak ki a boronapincéhez, ahol Hári Jani főszakács és önkéntes segítői jóvoltából ízletes kolbászos paprikáskrumpli rotyogott a hatalmas kondérban, a Sifter család kemencéjében készült a hagyományos langali, a forró platnin pedig folyamatosan sült a gesztenye. A legkisebbek a boronapince előtti asztalon található kellékekből (sárgarépa, krumpli, gesztenye, hurkapálcika, ragasztó) rendkívül kreatív műalkotásokat készítettek, jókedvűen szaladgáltak, játszottak a vidáman beszélgető, nevetgélő, teázgató felnőttek között. Jócskán fogyott a sültgesztenye, később még a vashálós gesztenyesütő is előkerült, így mindenki láthatta, hogyan készül hagyományos módon szabadtűzön ez a finom csemege. A délután előrehaladtával egyre jobb lett a hangulat, előkerült a szájharmonika is Miki bácsi zsebéből, a dalos ajkú kislányok rögtönzött előadását ügyesen kísérte a hangszerével. Már hűvösre fordult az idő, mikor a falubeliek kezdtek megfogyatkozni, és lassan végetért ez a kellemes közösen eltöltött délután.(hkzs)

  • gesztenyes1_2016
  • gesztenyes5_2016
  • gesztenyes4_2016