Busójáráson a nagypáliak!

 

Az Önkormányzat szervezésében, a saját tulajdonát képező autóbusszal február 6-án részt vettünk a mohácsi Busójáráson. A program sokakat vonzott, a jelentkezések elfogadásának csak a busz 40 fős kapacitása szabott gátat. Szombaton a kora reggeli indulásra teljes volt a kirándulók csapata, és elindultunk a hosszú, ígéretes élményeket tartogató útra.

A megérkezést követően ki-ki egész napos szabadprogram keretében ismerkedett a sok látnivalóval, megcsodálhattuk az utcákon csoportosan sétáló busókat, volt lehetőség megkóstolni a helyi étel- és ital különlegességeket is. A busók fából faragott, állatvérrel festett maszkot viseltek, jellegzetes ruházatuk volt a bocskor, a csizma, a fehér vászongatya, a bundájával kifordított birkabőr derékban kötéllel vagy lánccal összekötve, amelyre egy, vagy több kolompot akasztottak. Vállukon tarisznya lógott, kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt tartották. A mohácsi Busójárás hat napos rendezvénysorozat, az idén február 4-9. között került megrendezésre. A mohácsi sokácok messze földön ismert téltemető, tavaszköszöntő népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. Eszerint akkoriban a mohácsiak csak a megszállók által igen félt Mohács-szigeti mocsárvilágban tudtak menedéket lelni, ahonnét megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, fa fegyverekkel az éj leple alatt csónakokkal átkeltek a Dunán. A viharos éjjelen az éktelen zajra felriadó oszmánok az ördögi pofájú szörnyeket látva fejvesztve menekültek Mohácsról. A mohácsi Busójárást 2009 őszén az UNESCO az emberiség szellemi kulturális örökségének részévé nyilvánította, 2013-tól pedig hungarikumnak is számít. Az évente megrendezett programok Kisfarsangtól Húshagyókeddig tartanak, ilyenkor turisták tízezrei özönlenek Mohácsra, ahol egymást érik a kiállítások, táncházak, néptáncbemutatók hazai és külföldi együttesekkel, kézműves játszóházak működnek. Az egyéb színes programokból nem hiányozhat a népművészeti vásár, elmaradhatatlanok a magyar és sokác a farsangi bálok is. A szombati rendezvények több helyszínen zajlottak, a Szerb templom, a Busóudvar, a Kóló- és a Széchenyi tér színpadjain egymást érték a tánccsoportok, busócsoportok bemutatói, de a nap fénypontja a busólakodalmas volt. A menet a Busóudvartól indult, a színes kavalkád a házasulókkal és a násznéppel a Bensheim térig vonult, majd a Kompkikötő érintésével tért vissza a Széchenyi térre, ahol fergeteges lakodalmas vette kezdetét, még a bámészkodók is rophatták. Az utcákon járva láttunk jankeléket is, ezek a marcona alakok a hagyomány szerint rongyokba öltözve, hamuval, liszttel töltött zsákjukkal kísérték a busókat, megvédve őket az utca népétől. A főtérre már begördítették az ágyút, elkészült a hatalmas máglya is, melyen nagy népünnepély keretében, közel 1000 busó részvételével táncolva, bolondozva farsangvasárnap égetik el a telet jelképező koporsót. Ez a szimbolikus télűzés a húshagyókeddi zárónapon is megismétlődik: az éj közepén elhamvadó parázs egyúttal a farsangot is búcsúztatja. Bár mi ez utóbbiakat már nem láthattuk, így is felejthetetlen élményben volt részünk, emlékezetes marad számunkra ez a kirándulás.

  • mohacs1_2016
  • mohacs2_2016
  • mohacs3_2016
  • mohacs4_2016
  • mohacs5_2016