A karbonklíma-ültetvény alapja a smaragdfa, amely többszörös megkötőképességével javítja a levegőminőséget, szolgálja a mezőgazdaságot, kiváló faipari alapanyag

Az erdő széléről visz tovább az utunk a titokzatos ültetvényhez. Amikor elénk tárul, első ránézésre úgy fest, mint egy varázserdő valami mesefilmből.

 SHAPE  \* MERGEFORMAT  SHAPE  \* MERGEFORMAT

 SHAPE  \* MERGEFORMAT A szabályos, világosbarna, selymes és vékony fatörzsek tetején hatalmas lóhere alakú levelekből álló koronaerdő helyezkedik el. A korona alatt sötét van, összeér a fák teteje. Az egymás mellett sorakozó vékonyka fák lombozata szinte teljesen összenőtt, egymásba kapaszkodik, lentre alig szűrődik be a fény a fák közti aprócska résekből. Az ültetvény körül napraforgómező terül el, még tovább pedig apró házakkal díszített somogyi dombok, mintha óriásként egy makettet néznénk felülről. Lent állunk a fák előtt, nincs sok idő a bámészkodásra, kezdődik a rendezvény, Magyarország első klímaültetvényének ünnepélyes gyérítése Nagyberényben. Mert nem csupán első látszatra különleges ugyanis az a fafaj, amelyik a gyérítés útján is többszörös hasznot hajt.

Az ültetvény Nagy Zsolt és Nagy Jenő vállalkozók tulajdonában van, ők is itt állnak a piros-fehér-zöld szalaggal elkerített pagony előtt, mellettük a marokkói nagykövet asszony, Jakab István, az Ország­gyűlés alelnöke, Kovács Pál, az új paksi blokkok tervezéséért és megépítéséért felelős államtitkár. Miután ünnepélyesen átvágják a szalagot, bemehetünk a gyönyörű menta-türkiz színű ligetbe. Óvatosan lépkedünk a különleges fák között, Steier József agrármérnök szavait hallgatva, aki elmagyarázza, mi is az a karbonklíma-ültetvény, és mitől olyan különleges. Mint megtudjuk, olyan magas szintű fotoszintézissel rendelkező növényekkel létesített, többcélú, akár agrár-erdészeti célokra is alkalmas, gyorsan növő és húsz-huszonöt éves életciklusa alatt akár többször is letermelhető fás szárú ültetvény, amely az intenzív és nagy tömegű szén-dioxid-megkötés mellett a klímavédelmet más módon közvetlenül és közvetve is segíti.

Az ültetvény mindössze hatéves, gyors növekedése miatt a gyérítés is előnyére válik

Forrás: MH/Bodnár Patrícia

A karbonklíma-ültetvény egy magának új utat kérő módszer, a progresszív klímavédelem építőköve. Lehetővé teszi, hogy a szén-dioxid gázt, akár a légköri sűrűségnél nagyobb koncentrációban is, trágyaként használják az ültetvényen, így a javak szokatlan bőségét állítsák elő úgy, hogy közben a globális felmelegedésben szerepet játszó, egyik legnagyobb tömegben keletkező üvegházhatású gáz, a széndioxid negatív hatásait mérsékeljék.

A már-már mesebeli erdő harmada a negyven centiméteres törzsátmérőt és hatméteres rönkmagasságot mindössze hat év alatt érte el. Szén-dioxid-elnyelésére jellemző, hogy a hazai energiaültetvények növényeinél kétszer-háromszor nagyobb növekedést produkált, kiemelt szén-dioxid-megkötéssel. Ezt a tényt a szakemberek szerint a mérhető tömeggyarapodás jól tükrözi.

De mi is ez a fafajta, melynek szív alakú levelei alatt még az esőben sem ázunk el? A karbonklíma-ültetvény alapja egy igazán különleges fafajta, az eredetileg Japánból és Kínából származó smaragdfa, amelynek „fejlesztésére” és technologizálására tíz évet fordított a Sunwo Zrt. A fejlesztés sikerét meggyőzően bizonyítja a mindössze hatéves nagyberényi ültetvény, amelynek lombkoronája szinte teljesen elzárja a napfényt. A növény C4-es fotoszintézisével a hagyományos mérsékelt övi növényeknél nagyságrendekkel nagyobb szén-dioxid befogadására képes. Ezek a smaragdfák elérik az igen jelentős, napi három centiméteres növekedési ütemet, s hatalmas levéltömeggel rendelkeznek, amelyen nem esik át az eső. Állunk a bársonyzöld lombok alatt, az eső kopog a keményes leveleken, Steier úr szeme csillog, ahogy bemutatja a különleges fák kedvező tulajdonságait, a hallgatóság pedig meggyőződhet a vízhatlan lombkoronáról.

Kitermelve sporteszközök, játékok, hangszerek minőségi alapanyaga egyaránt lehet

Forrás: MH/Bodnár Patrícia

Az akkreditált mérés, az uniós jogszabályi háttér hiányában állítólag még hátravan, de az őshonos növények átlagosan hektáronként és évenként 13,6 tonna szén-dioxid megkötése helyett, hazai viszonyok között a smaragdfával már elérhető az akár harminc–ötven tonnás szén-dioxid-megkötési teljesítmény is, ami új dimenziókat nyit a klímavédelemben, sőt akár a nemzetgazdaságban is jelentős szerepet játszhat. A klímaültetvény hasznosságának további jellemzői között szerepel a por- és pollenmentes környezet mellett, a levelek takarmányozási célú hasznosítása, a már több éve mézelő ültetvény  közösséget megillető haszna.

Eddig huszonhét értékképző tulajdonságát azonosították a Paulownia Hybrid, a smaragdfa teljesítményének vizsgálata során.

A fák közötti terület haszonnövények termelésére kiválóan alkalmas, így egy adott terület betelepítése a smaragdfaültetvénnyel egyszerre jelent területhasznosítást, klímavédelmet, a fakitermeléssel több funkcióban is használható faanyag biztosítását és mezőgazdasági hasznosíthatóságot. A kitermeléssel megkezdődik a faanyag szabvány szerinti minősítése is, Nagypáliban pedig a feldolgozás veszi kezdetét. A Sunwo Zrt. a tulajdonosokkal a továbbiakban speciális célokra kívánja értékesíteni a kitermelhető mennyiséget, amely kiválóan alkalmas például sporteszközök, szobrászat, beltéri struktúrák, játék- és hangszergyártás területén történő felhasználásra, a fa kitűnő adottságainak köszönhe­tően. Emellett telepítési tevékenységüket több irányban bővítik a tulajdonosok és a zrt., hogy a maximális szerepet vállalhassa a  a progresszív klímaszabályozásban.

A smaragdfa – pollenszűrő és hőmérséklet-szabályozási tulajdonságainak köszönhetően – településen belüli hasznossága is kiemelkedő, szén-dioxid-megkötő képességének köszönhetően a legkülönbözőbb méretű településeken és városi környezetben is ökoszigeteket lehet telepíteni, amely kedvezően befolyásolja az élettér egészségesebbé tételét. Előnye még, hogy ipari környezetben a karbonsemlegesség elérését teremti meg jelentős, újratermelődő biomassza források generálásával, amire a fa tökéletesen alkalmas. Az elmondások alapján, a hosszú időn át ellenségnek kikiáltott szén-dioxid ezáltal egy, a fenntarthatóságot nagyon is segítő, kiváló tápanyag is lehet, amelynek hasznosítása csak rajtunk múlik. A tulajdonosok és Steier József szerint a szemléletváltás, úttörő gondolkodás helyezheti Magyarországot gazdasági és klímavédelmi szempontból is kiemelt fókuszba. Az egészséges élettér kialakításával követendő példává válhat hazánk a világ sok országa számára a jelen kor legnagyobb kihívását, az éghajlatváltozás problémáját a szén-dioxid-hasznosítással mérsékelve, lévén a klímavédelem ma kulcsfontosságú terület.

Nincs olyan emberi tevékenység, amely közvetve vagy közvetlenül ne járna szén-dioxid-kibocsátással. Bolygónk sorsa nem politikai kérdés, hanem társadalmi kötelesség. A szelektív hulladékgyűjtésen, energiatakarékosságon kívül számos dolgot tehetünk saját környezetünk védelme érdekében. A globális klímavédelemben cselekvésre és hatékony, önmagukat fenntartó, eredményt hozó megoldásokra van szükség. A most felavatott nagyberényi karbonklíma-ültetvény a fenti célok elérését segíti, és tágabb értelemben alkalmas lehet a Szahara mintegy harmadának zöldítésére is. A Zöld Szahara Projekt keretén belül, a sivatagban létesülő smaragdfaültetvények a globális szinten évente keletkező harminchatmil­liárd tonna szén-dioxid akár egyharmadát is értékes termékekké.

„Visszavadítják” az erdőket egy természetvédelmi program keretében

 

ĀAz MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársai a projekt során kiválasztanak területeket és „elindítják” azokat olyan irányba, hogy jobban hasonlítsanak az őserdőkre.

 

Az Agrárminisztérium támogatja az erdőtelepítést

A tárca egyik kiemelt célja, hogy a következő ötven évben az erdővel borított területek aránya 27 százalékra emelkedjen