Hírek a falu életéből

Néptánc a faluban, avagy a jövő és a múlt találkozása

„Alapvető emberi jog, hogy minden gyermek megtanulhassa édesanyjának beszédnyelvét. Ugyanez a jog a játék és a tánc esetében is meg kell illesse gyermekeinket.” 
/Timár Sándor /

Nagyon jó kezdeményezésnek tartom, s külön örülök, hogy Nagypáli község polgármesterének – Köcse Tibornak – az a gondolata támadt, irányítása alatt lévő a településén gyermek néptánc csoport alakuljon, működjön. Mindketten fontosnak tartjuk, hogy a magyar néptáncot, a magyar népzenét már gyermekkorban megismerjék a gyerekek.
Ennek az ötletnek az eredménye az egy éve alakult Napraforgó Gyermek Néptánccsoport.

Nagypáli az első helyen!

A Göcsej – Hegyhát Helyi Akciócsoporthoz tartozó 70 településen a napokban összesítették a 2009-2014 közötti időszak fejlesztési eredményeit. 
Az Akciócsoport munkaszervezete a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal egyeztetve összesítette az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program illetve a Darányi Ignác Terv pályázati támogatásait. 

Folyamatban a rózsakert kialakítása Nagypáliban

Egy park, egy közösségi tér megformálása mindig kihívás, de annál szebb munka egy tervező számára, főleg, ha ez a park gyűjteményes kertként is funkcionál. A közelmúltban elhunyt híres rózsanemesítő, Márk Gergely, élete során közel 600 fajta magyar rózsát tenyészett ki, amely fajták sorsa a halála utána bizonytalanná vált. Nagypáli község bekapcsolódott abba a programba, amely e hagyaték megőrzését, a rózsák megmentését tűzte ki célul.

Nyugdíjas Egyesület alakítása

Nagypáli település polgármesterével egyeztetve nyugdíjas egyesület alakítását kezdeményeztük. A községben élő nyugdíjasok részéről 21 alapító taggal hoztuk létre a civil egyesületet. Az ülésen megválasztásra került az elnökség is, amelynek tagjai : Szekeres Istvánné elnök, Tóth József alelnök, Balla László, Gyarmati Tiborné és Huberné Kuncsik Zsuzsanna.

A falu régi iskolaépületének megmentése

Évtizedekkel ezelőtt zárta be kapuit a Nagypáli Általános Iskola, az épület továbbiakban lakásbérlemény volt. Az épületet érintve már a tanácsrendszerben történt némi tető és külső homlokzat felújítás. A rendszerváltás után a tulajdont német ingatlanügynök vásárolta meg, majd egy további német tulajdonosnak továbbította.