A közelmúltban újabb nagyon érdekes és aktuális témában szervezett Konferenciát a Faluért Alapítvány és partnerei Nagypáliban.

„Generációk a digitális dzsungelben.” című rendezvény az Alapítvány, GINOP-3.3.3 nyertes pályázatának, 4., záró rendezvényeként került lebonyolításra a Megújuló Energiaforrások Innovációs és Ökocentrumában.

A pályázati program elsősorban a digitális világ vívmányainak használatát, ezen előnyökből kimaradó rétegek felzárkózását hivatott támogatni, elsősorban, Nagypáli, Lakhegy, Vasboldogasszony és Gősfa településein és a vonzáskörzetükben élőkre irányulóan. Nagypáliban azonban, a program záró rendezvényén, ennek az egyre növekvő világnak, az egyes generációkra gyakorolt veszélyeire és ezen káros hatások elleni védekezési lehetőségekre helyezték a hangsúlyt.

A nagy érdeklődés miatt a rendezvényt két szinten kellett lebonyolítani, mivel a Konferenciaterem megtelt, ezért a szervezők az Ökocentrum tetőteraszának berendezésével és az előadások párhuzamos közvetítésének technikai megoldásával szolgálták ki a konferenciára érkezők igényeit. A Konferencia alatt egyébként, gyermekes szülők számára, gyermekfelügyelet és Játszóház biztosította a zavartalan részvételt.

 A világ egyre gyorsabban pörög körülöttünk, és szinte elvárás, hogy mi is ilyen fordulatszámon fogadjuk be és dolgozzuk fel a ránk áradó információt. A sikerhez vezető út azonban éppen ellentétes ezzel.

Az elmúlt években több kutatás és tanulmány is foglalkozott a digitális világ generációkra gyakorolt hatásaival, több neves kutató (futurológusok, agykutatók, orvosok…) folyamatosan kutatják, hogy a digitális infóözön milyen hatással van a lelkünkre, sőt, milyen testi elváltozásokat okoz már az X generáció (1960-1979 között születettek) tagjainál is. Azoknál, akik az Y (1980-1995 között születettek) és a Z (1996-2007 között születettek) generációkkal ellentétben még emlékeznek arra az időszakra is, amikor csak vezetékes telefon létezett, ráadásul az sem volt mindenkinek, és az emberek közötti interakcióknak személyesen kellett lezajlaniuk, mert más felület nem nagyon létezett – leszámítva talán a kézzel írt és postán küldött leveleket.

A kutatók azt vizsgálják, hogy a múlt század végéhez képest hogyan változott meg az emberek gondolkodása, és igyekeznek használati útmutatót adni az Y, de főként a Z generációhoz, akik egyértelműen máshogy gondolkodnak, mint az idősebbek. Ez a munkahelyi viszonyokban, az iskolai teljesítményben és a tanulási módszerekben is egyértelműen megmutatkozik. Egyre nagyobb a különbség, mondhatni szakadék, a generációk között: míg az X generáció tagjai még nem a virtuális térben élik meg mindennapjaikat, hanem eszközként használják a digitális felületeket, addig a későbbi generációk az egész életüket a virtuális térben töltik – itt kommunikálnak a társaikkal, innen szerzik az információt, online vásárolnak és a többi.

Az elképesztően széles és érdekes témának csak a kezdetét tudta érinteni a Konferencia ahol a digitális világ szempontjából meghatározott egyes generációk jellegzetességei, sajátosságai lettek bemutatva és szekcióüléseken kitárgyalva. A szakértők 6 generációt különböztetnek meg: 1. Veteránok (1960-1939 között születettek), 2. 5.Babyboom korszak (1940-1959 között születettek, 3.az X generáció (1960-1979 között születettek), 4. Y generáció (1980-1995 között születettek); 5. Z generáció (1996-2007 között születettek), 6. Alfa generáció (2007 után születettek)

Az hogy mennyire fontos, ezen kérdések, hatások elemzése és védekezési módok kidolgozása, csak néhány adat:

A gyerekek 97 százaléka használja rendszeresen a világhálót, leggyakrabban a közösségi, illetve a fájlmegosztó oldalakat. Ebből kiindulva már nem csak az adatlopás és a visszaélés, de a gyerekkereskedelem is meghonosodott az interneten.

Gyermekeink átlagosan napi 5-6 órát töltenek el a számítógép előtt és ez az idő egyre növekszik. Felmérések szerint a 14 év alatti gyerekek több mint 50%-a találkozott a neten szex/porno vagy durván erőszakos tartalmakkal, amelyek elképesztően káros mértékben torzítják személyiségüket és alakítják át életüket. A gyerekek közel negyede bevallotta: olyan tevékenységeket is folytat az interneten, melyeket szüleik nem néznének jó szemmel.

 A digitális világ káros hatásaival szemben alapvetően három módon lehet fellépni az előadók szerint: a szülői felügyelet és nevelés, oktatás-felvilágosítás és szoftveres védelem egyaránt szükséges.A szakemberek a család fontosságát is hangsúlyozzák, drámai problémának látják, hogy a családokban megszűnik a kommunikáció, elmaradnak a nyílt beszélgetések. Pedig sok esetben csak így kerülhető el az a tragikus végkifejlet, amikor a szülők kijelentik, hogy „meghalt számunkra a gyerek”. A jó kommunikáció, a bizalom fenntartása, az eszes korlátozás, a hozzáértés mélyítése mind-mind alapeszköz, hogy a gyermekek netezése megfelelő mederben haladjon. Egy egészséges arányban és értelmesen leterhelt tizenéves életében nem lesz hely és idő, hogy domináns szerepbe kerüljön a net vagy ezen keresztül bármilyen deviancia – hangzott el a konferencián.