A húsvéti locsolás az egész ország területén ismert népszokásnak az eredete messzi korok világában gyökerezik, amikor őseink a víz megtisztító és megújító erejében hittek, s ez a szokás a mai napig megmaradt. A szagos vízzel, kölnivel való locsolás és a locsolóversike újabb keletű szokás városon és falun egyaránt, nem egész egy évszázada, a két világháború között honosodott meg a magyar vidékeken.

Az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete újabb keletű hagyomány, feltehetően német nyelvterületről terjedt el a városi polgárság, majd a falusi la-kosság körében. Nagypáli hagyományőrző programjai sorában Húsvét hétfőn reggel húsvéti locsolásra invitálták a falu fiataljait. A Faluház előtt hímes tojásokkal díszített fa és farönkök-ből készített nyuszik várták a programra érkezőket. Leghamarabb a fiatal legénykék érkeztek, majd hamarosan a csinos leánykák is megjelentek. A fiuk locsolóversikékkel és kölnivízzel kedveskedtek a lányoknak, akik csoki tojásokkal és nyuszikkal köszönték meg a locsolást.